magyar english

Gazdaság

A Közép-magyarországi régió helyzetét számos szempontból meghatározza centrális fekvése. Budapest és Pest megye között – a természetesen átfedések mellett – jól elhatárolható gazdasági és társadalmi szerkezetbeli különbségek vannak – ugyanakkor ezernyi szálon kapcsolódnak össze és függnek egymástól.

Ipar, vállalkozások

A Régió az országos GDP mintegy 49 %-át termeli, ebből Budapest részesedése 39 %, míg Pest megyéé 10 %. Az 1990-es években a nagyvállalati struktúra felbomlásával és a privatizációs folyamatok széleskörűvé válásával párhuzamosan Magyarországon a kis- és közepes méretű vállalkozások kerültek túlnyomó többségbe. 2009-ben a Régióban 539 ezer vállalkozás működött; ezek 70 %-a Budapesten, 30 %-a pedig Pest megyében. Az egyéni vállalkozások aránya az összes működő vállalkozás tekintetében 42 %.

A vállalkozások területi eloszlása a Régióban korántsem homogén: a legtöbb vállalkozás Budapest belső kerületeiben, illetve a nyugati és az északi agglomerációban található. Méretüket tekintve a működő társas vállalkozások túlnyomó része legfeljebb 9 főt foglalkoztató kisvállalkozás. A Régióban 228 ezer egyéni vállalkozás van; a régiós átlagot meghaladó számban találhatók egyéni vállalkozások az agglomeráción kívül eső területeken és az agglomerációhoz tartozó alföldi településeken is.

A Régió 34 %-kal járult hozzá az ország ipari termeléséhez. Az ipari vállalkozások legnagyobb koncentrációja a budapesti agglomeráció területén jellemző. A Régió szerepe az ipari foglalkoztatásban országos összehasonlításban is meghatározó a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. A második legnagyobb foglalkoztató Budapesten a vegyipar, Pest megyében az élelmiszeripar. Az újonnan települt ipari beruházások jelentős része az agglomerációs településeket választotta, ezért Budapesten az ipar fokozatos visszaszorulása, Pest megyében a vidéki átlaghoz közeli alakulása figyelhető meg. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Közép-magyarországi régióban átlagos, azonban az észak-dunántúli térségek értékének felét sem éri el, a keleti és déli régiók értéke alatt marad.

A XXI. század gazdaságföldrajzát a "kreatív helyek" gazdaságföldrajzaként vetítik előre a kutatók. Kreatív tevékenységek, iparágak közé sorolható például a kiadói és nyomdai tevékenység, a számítástechnika, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység. Ezeknek a tevékenységeknek a koncentrációja lehetővé és szükségessé teszi, hogy az egyes szolgáltatók speciális kínálattal jelenjenek meg, széles választékot biztosítva a Régió és az egész ország számára.

Oktatás, K+F

A magas színvonalú közép- és felsőoktatás iránti igény évről évre nő. A Régióban mind a közép-, mind a felsőoktatás világszínvonalon képviselteti magát. Többek között olyan rangos intézmények találhatók a Régióban, mint a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Magyar Iparművészeti Egyetem, vagy a Szent István Egyetem. Ennélfogva a Régió szerepe különösen a közgazdászok, az orvosok, a műszaki értelmiség és a művészek képzésében jelentős.

Emellett Budapest XI. kerületében, Lágymányoson az ott kialakult campus negyed, valamint az Infoparknak köszönhetően egy innovációs központ épült ki.

Bár a rendszerváltást követő években, a magyar gazdaságban a K+F ráfordítások jelentős mértékben csökkentek mind reálértéken, mind a GDP-hez viszonyítva (a kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységek leépülése 1998 körül megállt), ezt követően új tulajdonosi és szervezeti alapokon – elsősorban a külföldi tőke hatására – megindult a K+F szféra újjáépülése.

Az informatika azért érdemel külön figyelmet, mert középtávon meghatározóvá válhat az újgazdaság, és annak fejlettsége befolyásolja a térségek bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Budapest részesedése országos szinten kiemelkedő: a fővárosban koncentrálódik az Internet-előfizetők egynegyede.

Beruházás, kutatás-fejlesztés (2009)
Régió Beruházások értéke
(milliárd Ft)
Kutatási-fejlesztési
ráfordítások megoszlása
(%)
Közép-Magyarország 1625,9 65,5
Közép-Dunántúl 398,5 5,6
Nyugat-Dunántúl 341,8 4,8
Dél-Dunántúl 365,3 2,5
Észak-Magyarország 257,1 4,1
Észak-Alföld 377,7 10
Dél-Alföld 370,8 7,7
Magyarország összesen 3788,6 100

Az elmúlt időszakban a gazdasági válság e feltörekvőben lévő, prosperáló régióra is kifejtette negatív hatását. A foglalkoztatottság mutatói mind régiós szinten, mind országos szinten a lakosság munkavállalásának nehézségeit mutatják, amely mögött a gazdasági lendület megtorpanása, globálisan érezhető átstrukturálódása áll.

Foglalkoztatási arány (%)
  2005 2006 2007 2008 2009 2010
Budapest 58,2 57,1 57 57 56 54,7
Pest megye 54,2 54,8 55,1 54,2 53,2 52,5
Közép-Magyarországi Régió 56,6 56,2 56,2 55,9 54,8 53,8
Országos átlag 50,5 50,9 50,9 50,3 49,2 49,2
Munkanélküliségi ráta
  2005 2006 2007 2008 2009 2010
Budapest 4,7 4,8 4,9 4,3 6,2 9,1
Pest megye 5,9 5,6 4,6 5,1 7,2 8,7
Közép-Magyarországi Régió 5,2 5,1 4,7 4,6 6,6 8,9
Országos átlag 7,2 7,5 7,4 7,8 10 11,2

Mezőgazdaság

A Közép-magyarországi régió az ország összes mezőgazdasági termőterületének 8 %-ával rendelkezik, melynek 54 %-a szántó, 2,2 %-a kert, 0,9 %-a szőlő, 2 %-a gyümölcsös, 10,9 %-a gyep, míg az erdők részaránya 29,5 %. Az utóbbi húsz év folyamán a mezőgazdasági terület csökkent, legnagyobb mértékben a szőlő, gyümölcsös és kert területek esetében 2000 után a csökkenő tendencia megfordult. A szántóterületek aránya, a halastavak és az erdők területe növekedett. A Régió mezőgazdaságának területi szerkezetéről általánosságban elmondható, hogy a főváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak; a távolabbi, elsősorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban kiemelkedő a Régió zöldség- és gyümölcstermesztése, valamint tejtermelése.

Turisztika, idegenforgalom

A gazdaság fejlesztésén kívül a sikerhez elengedhetetlen a társadalmi és kulturális fejlődés, az élhető régió megteremtése és fenntartása. Az élet minőségének javításához pedig nélkülözhetetlen az ember és a környezet összhangja. A térség igen kedvező természeti adottságai megalapozhatják e harmóniát, de a városok és a táj gazdagsága, szépsége a turizmus számára is rendkívüli lehetőségeket rejt magában.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégei összesen
  2005 2006 2007 2008 2009
Budapest 2 553 566 2 459 049 2 543 811 2 576 869 2 346 099
Pest megye 278 951 282 159 301 280 318 169 330 393
Közép-Magyarországi Régió 2 832 517 2 741 208 2 845 091 2 895 038 2 676 492
Országosan összesen 7 064 007 7 182 550 7 474 329 7 651 250 7 150 612
Vendéglátóhelyek száma
  2004 2005 2006 2007 2008
Budapest 8 883 8 953 9 142 9 363 9 417
Pest megye 5 307 5 393 5 456 5 478 5 651
Közép-Magyarországi Régió 14 190 14 346 14 598 14 841 15 068
Országosan összesen: 55 686 56 293 56 494 57 171 56 612

Kiemelkedő kulturális esemény az évente megrendezésre kerülő Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál, illetve a számos külföldi vendéget vonzó Sziget Fesztivál. Számos rangos sporteseménynek is helyszínéül szolgál a Régió – például a fővárostól nem messze, a Mogyoród község mellett fekvő Hungaroringen rendezik meg évente augusztusban a világszerte nagy tömegeket megmozgató Formula 1. futamokat is.

Budapest talán legjelentősebb idegenforgalmi potenciálja a gyógyfürdőiben rejlik. A fővárosban 11 darab gyógyfürdő, és 6 gyógyvizes szolgáltatással működő strandfürdő található.

Pest megye turisztikai szempontból igen attraktív – a Visegrádi-, a Pilis és a Börzsöny hegységeket tarkító tölgyesekkel és bükkösökkel büszkélkedhet, és itt található a Duna Ipoly Nemzeti Park legnagyobb része, illetve a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros területe is.

A Közép-magyarországi régió hosszú távú stratégiájának fő vonása a kulturális gazdaságban rejlő lehetőségek felismerése és hatékony alkalmazása. Az itt jelen lévő, ez idáig kihasználatlan, megannyi kreatív szféra kiaknázása az alkotó, a műhelyjellegű kis- és középvállalkozások regionális hálózati rendszerének kialakításával válik lehetségessé.

Közlekedés

A Régió területének közúti közlekedési hálózatát alapvetően Budapest központi szerepe határozza meg. Ennek megfelelően a Régió közúti közlekedési hálózata alapvetően sugaras jellegű, a hálózat középpontjában a fővárossal. Ide futnak be a legfontosabb az országos közúthálózat legfontosabb elemei: az autópályák, és elsőrendű főútvonalak. A sugaras jellegű hálózatot korábban csak Budapest belső részein oldotta gyűrűs jellegű főútvonal, elsősorban a Róbert Károly krt. - Hungária krt. – Könyves Kálmán körút kapcsolat.

Az M0 autóút fokozatos kiépítése révén Budapest pereme, illetve az agglomeráció is rendelkezik már magas szolgáltatási színvonalú, gyűrűs irányú kapcsolattal. Az M0 gyűrű fő feladata természetesen elsősorban az országos autópálya-hálózat elemei közötti kapcsolat biztosítása, illetve a budapesti tranzitforgalom fővárosi elkerülésének biztosítása. Az M0 autóút keleti szektorának átadása révén a közelmúltban jelentősen javult a helyzet az autóút vonzásköretében. Budapest közvetlen vonzáskörzetében a Pilisi és a Zsámbéki medencében hiányzik még a gyűrűirányú forgalom megfelelő kiszolgálására alkalmas úthálózati elem.

A közforgalmú közlekedési hálózat szintén sugaras jellegű. Legfontosabb eleme a kötöttpályás hálózata, amely alapvetően a főváros határán belépő 11 db MÁV vonalból, illetve 3 db BKV HÉV vonalból áll. Ezen kívül a BKV autóbusz-hálózata és a helyközi Volánbusz hálózat biztosítja Budapest és környező területek közötti kapcsolatot.

A közforgalmú közlekedési hálózatot alapvetően Budapest központi szerepe határozza meg. A Budapesti agglomeráció területén 21 személyszállítást végző vasútvonal található, ebből 11 vonal (1, 2, 30, 40, 70, 71, 80, 100, 120, 142 és a 150-es számú) Budapestről indul ki. A Pán-európai folyosók közül a 4, 5, 7 és a 10-es számú folyosó halad át Budapesten, ezek tartalmazzák az 1, 30, 70, 80, 100 és 150-es vasútvonalakat. Ezen kívül a 40 és 120-as vasútvonal is bonyolít nemzetközi személyforgalmat. A többi Budapestről kiinduló (2, 71, 142 számú) vasútvonal és a HÉV vonalak tisztán agglomerációs szerepet töltenek be.



Távolsági autóbusz járatok tekintetében jelenlegi is nagy számban közlekednek a Budapestre befutó autópályákon, amelyek Budapest, és a tágabb agglomeráció nagyobb városai - Gyöngyös, Hatvan, Kecskemét, Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya - között nem állnak meg. Ezzel a vasúttal versenyképes menetidőt érnek el. 

Új Széchenyi Terv
2017. február
H K Sze Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28          
Kapcsolat
1146 Budapest,
Hermina út 17.
Tel.: központ (36-1) 471-8955
Tel.: ügyfélszolg. (36-1) 471-8959
Fax: (36-1) 471-8975
E-mail: proregio@proregio.hu
email print